13. rész: Elintéztem...

Harry szemszöge:

Ashley-t ott hagytam Louis-szal, majd ő vigyázz rá. Odamentem a Range Rover-emhez, szinte az ajtót kitéptem a helyéről és bevágódtam a vezető ülésre.

 Jól bebasztam az ajtót, felbőgettem a motort és kerék csikorgatva kilőttem magam. 

Nem érdekelt, hogy átléptem a sebesség határt, most semmi sem számított. Megérkeztem Niall-ékhez, megálltam az útpadkára nem érdekel, ha a gyalogosok nem tudnak elmenni. Kiszálltam és szinte futó lépésben mentem a bejárathoz, szó szerint elkezdtem dörömbölni:

- Niall, nyisd ki! Tudom, hogy itthon vagy! - ordítottam.

Jó 10 perce ezt csinálom, mikor résnyire kinyílik az ajtó. Matt álmos feje tekint rám.

- Mit akarsz hajnalok-hajnalán? - kérdezte Matt álmosan.

- Niall?!! - mondtam idegesen.

- Mit szeretnél tőle?

Tele voltam adrenalinnal és beljebb löktem az ajtót, Matt hátra eset és én Niall keresésére indultam. Elég hamar megtaláltam, mivel a szobájában volt és aludt. Az ajtót eltorlaszoltam gyors, hogy nehogy bejöjjön Matt.

- Ébresztő Niall! - kiabáltam és a lepedőt kihúztam alóla.

Niall a földre zuhant, nyöszörgött valamit, majd felállt.

- Harry? Te mit akarsz hajnali 3 kor? - kérdezte Niall és elnyomott egy ásítást.

- Bosszút! - mondtam vicsorítva és neki rontottam Niall-nek.

Mindketten a földre estünk, elkezdtem ütni a fejét jobb egyenes, bal egyenes. Nem láttam és nem hallottam semmit... a düh irányított mindent ebben a pillanatban. Már szinte félholtra vertem, de mégse ölhetem meg hisz ő a barátom. Gyors felálltam és csak néztem Niall-t. Jézusom Harry, te egy állat vagy. Távolról még brutálisabban néz ki...

- Tudom, hogy hallod Niall! Egyet jegyez meg! Soha meg ne lássalak Ashley közelében, mert akkor nem állok le és megöllek - fenyegettem Niall-t.

Odamentem az ajtóhoz a torlaszt elpakoltam onnan és kinyitottam az ajtót. Matt ott állt előttem.

- Mit tettél? - Matt.

Én egy mozdulattal arrébb löktem és lebaktattam a lépcsőn, ki a bejárati ajtón és beszálltam a kocsimba. Rábasztam egyet a kormányra... Niall te szemétláda! Bedugtam a slusszkulcsot és beindítottam az autóm és elindultam. Nem tudtam merre megyek, mert így nem mehettem haza. Autókáztam Blackpool utcáin... Mire hazaértem már 7 óra volt. Leparkoltam és kiszálltam. Oda baktattam a bejárat elé és beléptem a házba. Még mindenki aludt, levettem a cipőm és felmentem a szobámba. Óvatosan nyitottam be, láttam, hogy Ashley alszik, Liam is. Odamentem Ashley ágyához, leguggoltam és megsimítottam az arcát.

- Szerelmem Szeretlek - és egy puszit nyomtam az arcára.

Felálltam, ledobáltam magamról a ruhákat és bementem a fürdőbe, gyors lezuhanyoztam. Kijöttem a fürdőből és egy boxerben befeküdtem Ashley mellé. Felkönyökölve néztem, ahogy alszik. Milyen védtelen ilyenkor. Nem tudtam megállni, hogy ne simogassam. Elkezdett mocorogni.

- Nem akartalak felébreszteni - és magamhoz húztam.

Ashley a mellkasomon pihent, egyszer csak megszólalt:

- Hol voltál? - nyöszörögte.

- Volt egy kis dolgom, de most aludj vissza - és nyomtam egy puszit a feje búbjára.

- Ilyenkor?

- Igen, majd ha felkelünk, elmondok mindent, de most aludjunk - mondtam és becsuktam a szemem.

Elaludtunk... kb 3 óra múlva arra kelek fel, hogy Ashley épp mászik ki mellőlem az ágyból, de én visszahúztam.

- Ne hagyj itt, Cica! - mondtam neki, de még a szemeim csukva voltak.

- Mindjárt visszajövök, csak pisilni megyek - Ash.

Elengedtem és elterpeszkedtem az ágyon, pár perc múlva vissza is jött és bebújt mellém. A mellkasomra feküdt és az ujjaival apró köröket rajzolt rá.

- Elmondod végre, hogy hol voltál hajnalban? - tette fel Ash azt a kérdést, amit nem akartam hallani.

- Elmentem és elrendeztem a dolgokat - mondtam titkolózva.

- Azt kérdeztem, hogy hol voltál - mondta Ash. Látszik, hogy jól ismer engem.

- Niall-nél... - mondtam halkan.

- Mit csináltál te ott? - emelte fel a fejét és a szemembe nézett.

Nem válaszoltam azonnal és próbáltam a tekintetét kerülni.

- Harry! - szólt rám. - Mit tettél?

- Elintéztem...

- Hogy mit csináltál?! - ült fel az ágyba.

- Megvertem...

- Harry ő nem ezt érdemelte..

- De! Ő bántott téged és én ezt nem tűrhettem üres kézzel..

- És te megsérültél?

- Nem.

- Soha ne csinálj ilyet. Ígérd meg!

- Jó, megígérem. Gyere ide.

Ashley visszabújt és tovább beszélgettünk.

* csütörtök *

Írói szemszög:

A nappaliban mindenki helyet foglalt: Liam, Danielle, Louis, Elenor, Zayn, Kelly, Harry, Ashley. És együtt tervezik a bulit, Liam szülinapját, ami holnap esedékes. Liam, Louis, Zayn elmentek piáért és kajáért; a lányok meg díszítő elemekért; Harry meg otthon maradt pihenni.

* péntek * augusztus 29.

Liam szemszöge:

Olyan délelőtt 10 fele felkeltem. Istenem, de öreg lettem. Lementem a lépcsőn és mindenki a konyhában volt. Észrevettek és mindannyian felköszöntöttek és adtak egy kis apróságot. Nem sokkal ezután megjött Danielle is. És olyan 4 fele kipakoltunk és berendeztük a házat egy kis házibulira. Elég szépen fel lett díszítve a lakás. A kedvenc részem az volt, amikor Danielle felmászott a létrára és èn meg adogattam fel neki a lufikat meg a díszeket. Kicsit se jöttek elő a gondolatok... És most várjuk a vendégeket, nem hívtunk sokat csak pár barátot. Megérkeztek a vendégek is és kezdetét vett a buli.

- Harry? Nem láttad Danielle-t? - kérdeztem tőle.

- De, nem rég láttam, hogy a konyhába ment - válaszolta.

- Köszi.

És egyből a konyhába mentem. Meg is találtam, háttal állt nekem.

- Kop-kop - mondtam és hirtelen hátra fordult és, amint meglátott elmosolyodott.

- Szia Szülinapos! Egy italt? - kérdezte Danielle.

- Rendben - és odamentem hozzá.

A kezembe nyomott egy piát és megittam. Majd néztem. Danielle-t.

- Miért nézel? - kérdezte.

- Mert gyönyörű vagy - mondtam a szemébe nézve, majd közelebb léptem hozzá és megsimítottam az arcát.

Nem bírtam sokáig és megcsókoltam. A csókunk egyre hevesebb lett, majd én eltoltam magamtól.

- Valami rosszat tettem? - kérdezte aggódva Danielle.

- Nem. Csak mostanában sokat gondolkodtam kettőnkről...

- És mégis min? - kérdezte meglepődve.

- Hát azon, hogy... lennél-e a barátnőm? - tettem fel a kérdést és közben megfogtam a kezét.

- Liam...én...Persze! - húzta nagy mosolyra a száját.

Én megöleltem 

és a csókolózást ott folytattuk, ahol abba hagytuk. Majd felmentünk a vendégszobába és megünnepeltük....

12. rész: Vigyázz magadra!

* kedd *

Louis szemszöge:

Reggel felkeltem, mentem kajálni és utána rögtön Eleanor-hoz. És becsöngettem.
- Szia, Louis! - mondta Eleanor pizsiben.
- Szia, Eleanor! - és szorosan megöleltem, majd egy puszit nyomtam az arcára. - Cuki a pizsid - súgtam a fülébe.
- Úgy gondolod? - kérdezte és beleharapott az alsó ajkába.
- Nem mondtam volna, ha nem tetszene.
- Gyere be!
Bementem és elmentünk Eleanor szobájába. El elővette a bőröndöket a szekrényből és lerakta az ágyára.
- Ne segítsek pakolni?
- Menj a kék szekrényhez és vedd ki a ruhákat.
Én bólintottam és odamentem. Ki válogattam a nekem tetsző darabokat és ráraktam az ágyra.
- Louis te mit csinálsz? - nézett rám értetlenül.
- Kiválogattam a ruhákat - mondtam ártatlanul.
- Pont azokat, amiket nem veszek fel? Max csak ritkán.
- Pedig jól állnának neked - odamentem hozzá elég közel és megfogta a kezét. - Rajtad minden jól áll - suttogtam a fülébe.
Majd pakolásztunk tovább. Amikor egyszer csak Eleanor feltett egy kérdést:
- Miért hitettétek el az egész világgal, hogy meghaltatok?
- Hosszú történet...
- Van időnk.
- Rendben. Gyere üljünk le - és leültünk az ágyra. - Ígérd meg, hogy ezt nem fogod tovább adni senkinek, kérlek.
- Ígérem Louis. Ígérem! - fogta meg a kezem biztatás képpen.
- Niall húga, Lili, utálta Ashley-t és összeállt egy drogbáróval, hogy tönkre tegyék őt. Volt, amikor Ashley-t megverték, volt mikor majdnem megölték és volt, amikor elrabolták és megkínozták... Mivel Ash-t nem bírták megölni, ezért fenyegették is őt. Egyik reggel mentem át Kelly-hez, mivel akkor még vele jártam. Szóval mikor mentem át hozzá, berángattak egy kocsiba, ahol adtak egy üzentet. Nagyjából annyi volt benne, hogy Ashley és mi is hamarosan meg fogunk halni. Ezért összeköltöztünk egy közös házba. Az egyik este ránk találtak és felgyújtották a házat, de Liam és az egyik haverunk Dylan jöttek kimenteni minket. Mivel Liam-ot Lili lelőtte, mert amikor együtt voltak megcsalta őt és ebből lett egy gyereke is. Lili úgy tudta, hogy Liam ekkor meghalt, de Dylan segített neki és így nem. Szóval miután kimentettek minket... Niall eltűnt és az egyik barátunk is, akivel Liam megcsalta Lili-t, Jiallian és a gyereke is, Matt. Ez nekünk kapóra jött, hogy mindenki azt hitte, hogy meghaltunk, így az életünk se volt veszélyben. Eljöttünk erre a helyre és elkezdtünk alvilági életet élni. Drogot árulni, betörtünk boltokba, fegyverrel járkálni éjjel-nappal. És én teljesen elveszítettem önmagam ezekben az időkben. Most a napokban, Niall visszatért és elmesélte, hogy kiszökött a házból, de Lili-ék elkapták és bezárták. Viszont kb 1 hónapja megszökött. És megtalált minket. Én amikor megismertelek, azt hittem, hogy csupán csak egy Directioner vagy és nem akartam tőled semmit. Viszont miután jobban megismertelek, tudtam, hogy kellesz nekem. A te hatásodra a régi önmagam vagyok. És nagyon szeretném, ha a hallottak után is szeretnél még hozzánk költözni... - mondtam reménykedve.
- Istenem Louis, ez borzalmas. Így most már minden világos... - és megölelt engem, most nagyon jól esett tőle.
- Akkor ugye költözöl hozzánk? - súgtam a fülébe.
- Persze - nyomott egy puszit az arcomra. Az egész testemben bizsergést éreztem.
- Amúgy neked vannak rokonaid? - kérdeztem.
- Anyukámat megölték... És az apám a felelős érte - mondta szomorúan.
- Miért? Mi történt? - érdeklődtem.
- Fuuu... Nehéz erről beszélnem. Nem igen szoktam ezt senki orrára kötni...
- Nekem bármikor elmondhatsz bármit.
- Az apám egy mocskos állat. Nem foglalkozik velem, csak pénzt küld. Droggal kereskedik. Nem képes meglátogatni a saját lányát, soha. Utálom őt! Apám egyik régi üzlete nagyon balul sült el és ezt anyukámon bosszulták meg. Soha nem fogom ezt megbocsátani neki!
- Ne foglalkozz a múlttal. Most már itt vagyok én neked - szorítottam magamhoz.
- Köszönöm, Louis!
Egy 30 perc pakolás után elindultunk hozzánk. Megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból. én húztam Eleanor egyik bőröndjét ő pedig a másikat. Bementünk a házba. Én felvittem mindkét bőröndöt a szobámba, nehogy már El-nek kelljen cipekedni. És hogy lássa, milyen udvarias vagyok. Bementünk a szobámba.
- Ebből a szekrényből kivettem a ruháimat, csak...
- De Louis - vágott a szavamba Eleanor.
- Nincs semmi de! Csak miattad, hogy te tudj hova pakolni.
- De Louis! A szekrény oldalán van egy papír! - Eleanor levette és elkezdte olvasni. - Itt van a megígért szekrény Louis. Remélem, tetszik.
- A francba, lebuktam! Re ugye tetszik?
- Igen tetszik - odajött hozzám és megölelt, annyira jó illata van.
Kipakoltunk, majd leültünk az ágyra és beszélgettünk erről-arról. Amikor Harry nyit be a szobába.
- Gyertek le, mert activityzünk!
Egymásra néztünk Elenor-ral és lementünk. Mi voltunk a legidétlenebb páros és ez által utolsók is lettünk. Én nagyon béna voltam szinte semmit nem bírtam elmutogatni max körül írni kisebb-nagyobb sikerrel. De Eleanor se tudott sokkal többet, mint én.
- Louis amikor a kakaós csigát kellett elmutogatnod, akkor miért guggoltál le és csináltad azt mintha erőlködnél a wc-n? - kérdezte tőlem Eleanor.
- Akkor azt próbáltam elmutogatni, hogy kaka - válaszoltam lehajtott fejjel.
- Te nagyon hülye vagy - bújt oda hozzám. - De én bírom a fejed - mosolygott rám.

Olyan este 10 fele járhatott már az idő, mivel a pakolással eltelt kb 5 óra.
- Louis! Megmutatod a fürdőt?
- Persze - fogtam meg a kezét és magam után húztam. - Itt van - mutattam meg. - Bent találsz törölközőt meg mindent, amire szükséged lehet.
Én visszamentem a szobámba, leültem az ágyra és úgy vártam Eleanor-t. Kb 25 perc múlva nyílt az ajtó. Egy szál törölközőben lépett be.
- Nem tudtam, hogy itt vagy - pirult el Eleanor.
- Engem nem zavar a lenge öltözéked.
- Én... csak elfelejtettem ruhát vinni - mondta és gyorsan felkapott pár ruhát és kiment.
Olyan aranyos volt, hogy zavarban volt pedig nem kellett volna. Hiszen, remélhetőleg én leszek a pasija hamarosan. És jött vissza immár felöltözve. Leült mellém az ágyra. Én közelebb húzódtam. hozzá és megfogtam a kezét.
- Eleanor... a ma történtek után kicsit félek fel tenni ezt a kérdést...De... Leszel a barátnőm?

- Soha életemben nem gondoltam, hogy most itt fogok veled ülni ezen az ágyon. És te ilyet fogsz mondani nekem. Amire a válaszom egy nagyon nagy IGEN - mondta mosolyogva.
Én közelebb hajoltam hozzá és egy lágy csókot leheltem az ajkaira.
- Akkor mostantól hivatalosan is a barátnőm vagy - vigyorodtam el.
- Igen. Hivatalosan - vigyorgott vissza El.
Kotorászni kezdtem a zsebembe és elővettem a karkötőt, amit még az első randink előtt vettem.
- Ezzel szeretném tudatni mindenkivel, hogy az enyém vagy - raktam fel Eleanor csuklójára.
- Köszi Louis! Nagyon jól néz ki - adott egy puszit az arcomra.
- Egy kis időre el kell mennem, mert megígértem valamit Ashley-nek. Hamarosan jövök - nyomtam egy puszit az arcára.
Kimentem a szobából és mentem megkeresni Ash-t. Benyitottam a szobájába.
- Ashley hol van? - kérdeztem.
- Lement a konyhába kajáért - válaszolta Hazza.
- Kösz haver!
Ezzel kimentem és lementem a konyhába.
- Szia, Ashley! - öleltem meg hátulról, ameddig ő csinálta a szenyát.
- Szia, Lou!
- Képzeld el! - kezdtem is a mondandómat. - Mivel megígértem, hogy neked szólok elsőnek és én nem szoktam megszegni az ígéreteimet... Tehát elmondom én és Eleanor járunk.
Ashley letette épp azt, ami a kezében volt és felém fordult.
- Gratulálok Louis! Remélem sokáig együtt  lesztek. Eleanor egy nagyon kedves lány.
- Tudom - felkaptam és megpörgettem Ash-t. - De most már megyek, nem akarom megváratni.
- Rendben.
Felmentem.
- Itt is vagyok - nyitottam be.
De Eleanor már aludt én óvatosan becsuktam az ajtót. Odamentem hozzá, betakartam. Leoltottam a villanyt és befeküdtem mellé.

* kedd * augusztus 26.

Ashley szemszöge:

Reggel Harry ölelő karjaiban ébredtem. Amint kinyitottam a szemem furcsa érzés kerített hatalmába, de nem foglalkoztam vele. Óvatosan kimásztam Harry mellől, bementem a fürdőbe. Megmostam az arcom és megfésülködtem. Majd lementem a konyhába inni valamit, éhes nem voltam. Rosszul voltam, ha a kajára gondoltam. Szóval a hűtőből kivetem a narancslét és öntöttem magamnak egy pohárral, majd visszaraktam. Szürcsölgettem az itókát, mikor Harry lép be kómás fejjel alsónadrágban. Meg kell jegyeznem nagyom cuki volt.
- Szia Cica! - jött ide hozzám és megcsókolt.

- Harry ma szerintem nem megyek veletek - mondtam neki.
- Miért? Valami baj van? - nézett rám aggódva.
- Nem érzem jól magam...
- Rendben. Akkor ma itthon maradsz és pihensz - majd megölelt. - Szeretlek - suttogta.
- Én is szeretlek Styles - mondtam és megcsókoltam.
Leültem a kanapéra tv-zni. Liam és Harry elmentek a lő pályára. Louis-Elenor és Zayn-Kelly elmentek késői ebédre, mivel már délután 2 van. Én a kanapén elbóbiskoltam és olyan 4 fele arra keltem fel, hogy csöngetnek. Teljesen fitten felkeltem, most már nem volt semmi bajom. És kinyitottam az ajtót.
- Niall! - öleltem meg.
- Szia Ashley! - puszilta meg a nyakam.

Beljebb mentünk a házba és leültünk a kanapéra.
- A többiek? - kérdezte Niall körül nézve.
- Nincsenek itthon - válaszoltam.
- Ez nem szép dolog, itt hagynak téged egyedül, akármilyen perverz állaz bejöhetett volna - mondta Niall és megint azt a tüzet láttam a szemébe.
- Köszi, hogy aggódsz értem, de meg tudom magam védeni.
Motyogott valamit, de sajna nem értettem. (amúgy ezt mondta: majd meglátjuk)
- Amúgy reggel futni voltam és az erdőben láttam egy jó kis faházat, hátha van benne valami értékes cucc, amit elvihetnénk. Jössz? - kérdezte Niall.
- Persze, legalább addig se unatkozok itthon. Mindjárt jövök, csak felöltözök - mondtam.
Niall bólogatott és én felmentem átöltözni. Felvettem egy farmer rövidnacit, egy lenge topot és sportcipőt (közben: Niall tönkre tette Ashley telefonját). Majd visszamentem a nappaliba Niall-höz.
- Indulhatunk - mondtam és elvettem a telefonomat az asztalról. - Vagyis várj, még írok egy üzit Harry-nek.
- Majd a kocsiban írsz neki - sürgetett Niall.
Én elraktam a telefonomat a zsebembe, beültem Niall mellé a kocsiba. Elindultunk. A telefonom valamiért nem működött.
- Utálom azt a szart - és földhöz basztam Niall kocsijában.
- Tessék itt az enyém - nyújtotta át a sajátját. - Benne van a száma.
Elvettem és gyors írtam Harry-nek egy üzit: "Szia H! Elmentem Niall-lel! Majd este megyek. Szeretlek Ashley" (ezt az üzit nem Harry kapta meg, hanem Matt). Majd visszaadtam a telefont. Az enyémnek összeszedtem a darabjait, összeraktam és beraktam a zsebembe.
- Mikor érünk oda? - kérdeztem.
- Még jó 5 perc! Bírd ki - és rám mosolygott.

Aztán minden olyan hirtelen történt, csak arra emlékszem, hogy neki csapódtunk egy fának és bevertem a fejem a műszerfalba. Ahol a fejemet beütöttem ott kiserkent a vér. Kiszálltam a totálkáros kocsiból, de megszédültem és neki támaszkodtam a kocsi oldalának. Majd Niall is kiszállt és elkezdett szitkozódni.
- Hülye fa! Hogy nem vettem észre - és jól belerúgott az autóba.
Hát ez nagyon hülye... majd odajött hozzám.
- Ashley minden rendben? Ohh, de csúnya a homlokod... - és aztán olyan furán nézett rám.
- Persze, csak ne nézz így rám.
- Oké, akkor gyere, menjünk - fogta meg a kezem és maga után húzott az erdő mélyére.
Sétáltunk és egyszer csak Niall egy hirtelen mozdulattal neki lökött egy fának és kurvára bevertem a fejem, megint. Alig bírtam mozdulni, mert Niall erősebb volt nálam.
- Nyugi Baby, nem fog fájni - mondta Niall és elkezdett kotorászni a zsebében, majd egy szúrást éreztem.
Pár perccel később egyre gyengébb lettem és nyugodt. Niall elengedett és a földre fektetett. Közel hajolt hozzám és megcsókolt nem tudtam ellene semmit tenni, gyenge voltam. Majd szép lassan, gombolta ki a nadrágom és lehúzta a tangámmal együtt. Majd ő is megszabadult a nadrágjától és a boxerétől.
- A régi szép idők emlékére - mondta és tövig benyomta a farkát.
Nagyom fájt, de egy hang se jött ki a torkomon. Soha a büdös életbe nem gondoltam volna, hogy Niall ezt teszi, főleg velem... Nem hiszem el, hogy bedőltem neki! Majd mikor elélvezett, felállt és felhúzta a nadrágját. Leguggolt mellém.
- Vigyázz magadra! - és egy puszit nyomott a homlokomra, majd itt hagyott engem.
Azt hiszi ennyivel megússza? Hogy elsétált? Akkor téved! Közben besötétedett. Már amikor egy kis erőt kaptam, felöltöztem. Aztán elővettem a zsebemből a telefonom és tárcsáztam volna Harry-t, de aztán kapcsoltam, hogy nekem elromlott. Itt maradtam teljesen egyedül, azt se tudom, hogy jutok ki innen. Felálltam és elindultam egyenesen előre, majd kijutok valahogy. Egy óra bolyongás után kiértem a fő útra. Vártam, hogy erre jöjjön egy autós. Láttam, hogy jön erre egy kocsi én felálltam és stoppoltam. Meg is állt egy vörös hajú csaj ült benne. Kicsit ismerős volt, de nem foglalkoztam ezzel. Beültem mellé.
- Hova tartasz? - kérdezte a vörös.
- Blackpool, Goat street 42. - mondtam a címet.
- Rendben elviszlek.
30 perc kocsikázás után megérkeztünk.
- Köszönöm - és kiszálltam, a ház felé vettem az irányt.
Olyan éjfél körül lehetett, de a házban égett a villany még. Kerestem a kulcsaimat a zsebembe, de nem találtam még a telefonom se volt meg...biztos elhagytam akkor... Ezért muszáj volt csengetnem. Vártam, hogy valaki jöjjön ajtót nyitni. Harry kinyitotta.
- Ashley!? - mondta döbbenten Hazza.
Én nem mondtam semmit csak odabújtam hozzá és elkezdtem sírni. Behúzott a házba és a kanapéra ültetett. Egy percre se engedtem a szorításomon, mert mellette biztonságban érzem magam. Tudom, hogy ő mindentől megvéd.
- Ashley, mi történt? - emelte fel a fejem és a nem odaillő hajszálakat kisöpörte az arcomból.
- N-Niall... - csak ennyit bírtam kinyögni és újra elkezdett patakokban folyni a könnyem.
- Mit tett veled? - húzta fel egyre jobban az agyát.
- Meg... - csuklott el a hangom.
- Létszi, mond el! - szinte már könyörgött nekem.
- Meg...erőszakolt - hajtottam le a fejem.
- Hogy mi?! Niall ezt tette veled??! - a hangja döbbent volt, de közben a tekintete nem ezt sugározta.
- I-I-Igen - mondtam sírva.
- Louis! - kiabálta Harry.
Louis trappol le a lépcsőn és bejött a nappaliba.
- Mondd - Louis.
- Maradj itt Ashley-vel. Vigyázz rá! Nekem dolgom van - fogta magát Harry és elment.

11. rész: Ki lehet ő?

*vasárnap*

*Ashley szemszöge*
- Szeretlek - simogatta az arcom Harry.
- Én is szeretlek - és egy puszit akartam nyomtam a szájára, de csók lett belőle. Hosszú, érzelmes csók.
A csókunk után Harry azonnal kikelt mellőlem az ágyból, meg fogta a kezem és elkezdett húzni.
- Hova megyünk? - kérdeztem érdeklődve.
- A Devil kocsmába.
Imádom, azt a helyet. Leértünk a lépcsőn.
- Elmentünk - kiabálta H.
- És hova? - halottam halkan Louis hangját, de egyikőnk se válaszolt neki.
Kiértünk az utcára. Harry keze a derekamon pihent, ami néha-néha lecsúszott a fenekemre és úgy sétáltunk az utcán. Az emberek megnéztek minket, de egyik férfi se mert sokáig bámulni. Mert tudták, hogy én most már Harry Styles barátnője vagyok. És ezt én nem tagadom, én vagyok a legboldogabb, aki ezt kimondhatja. A város sötét negyedében az egyik bolt mögött található a kocsma. Lassan meg érkeztünk. Bementünk. Harry ment elől utána én, egész végig fogtuk egymás kezét. 

Leültünk az egyik asztalhoz. Körbe néztem és láttam, hogy itt van Travis valami szőke csajjal, meg Carl is itt van. Harry közel húzódott hozzám, az egyik kezét a derekamra tette a másikkal csettintet a pincérnek.
- Mit hozhatok? - pincér.
- Egy sört. Te mit kérsz, cica?
- Jó lesz egy pohár Cola - válaszoltam.
- Ennyi? - pincér.
- Igen. De aztán gyorsan hozd - fenyegetőzött Harry.

- Nem tudom elhinni, hogy ezt bármikor megcsinálhatom - és megcsókolt.
- Pedig hidd csak el - és odabújtam a mellkasához, ő meg egy puszit nyomott a fejemre.
A pincér hozta a rendelésünket. Mi megittuk.
- Itt várj meg - állt fel mellőlem Hazza.
Odament a karaoke géphez. Jézusom ez karaokézni fog.
- Ezt a számot Ashley-nek küldöm.
Megszólalt a zene és elkezdett énekelni a gyönyörű szép hangján:

http://www.youtube.com/watch?v=8o003DcMH3k 
/One Direction - Truly, madly, deeply/
"Alszok, vagy ébren vagyok, vagy valahol a kettő között?
Nem tudom elhinni, hogy hazugság, hogy itt vagy mellettem
Vagy csak álmodtam, hogy mi
összetartozunk?
Úgy, mint az ágak a fához, vagy a gallyak a szőlőhöz?

Vagy, mint minden nap, héten, hónapban próbáltam lopni egy csókot tőled
És minden álmatlan éjszakán, mikor ezt képzeltem
Én voltam a legesélytelenebb, aki végül megkapta a lányt
És nem szégyellem el mondani a világnak

Valóban, őrülten, mélyen ilyen vagyok én
Teljesen ostoba
És valahogy áttörtél a falaimon
Kicsim, azt mondják, hogy mindig velem leszel
Igazán, őrülten, őrülten mélyen szerelmes vagyok beléd
Szerelmes vagyok beléd

Kávét és müzlit viszek neked az ágyba
És felébreszteni minden szóval, amit még nem mondtam?
Egy bemutatón kell kimutatnom, hogy hogyan érzek
Vagy tennem kéne valamit, mi nem volt olyan nagy ügy?

Bárcsak meg tudnám örökíteni ezt a
pillanatot
Mert itt van a tragikus igazság, ha nem érzed ugyan azt
Szívem válik ketté, ha valaki a nevedet
mondja

Valóban, őrülten, mélyen ilyen vagyok én
Teljesen ostoba
És valahogy áttörtél a falaimon
Kicsim, azt mondják, hogy mindig velem leszel
Igazán, őrülten, őrülten mélyen szerelmes vagyok beléd

Remélem, hogy nem vagyok áldozat
Reméled, hogy nem kelsz fel és nem távozol
Nem azt jelenti, hogy sokat jelentesz nekem
De számomra ez mindent jelent, mindent

Valóban, őrülten, mélyen ilyen vagyok én
Teljesen ostoba
És valahogy áttörtél a falaimon
Kicsim, azt mondják, hogy mindig velem leszel
Igazán, őrülten, őrülten mélyen szerelmes vagyok beléd
Szerelmes vagyok beléd"


Harry miután el énekelte a dalt odajött hozzám. Én egyből megöleltem.
- Gyönyörű volt. Senki se csinált ilyet még nekem, te vagy az első - és megcsókoltam.

- Örülök, hogy tetszett - adott egy puszit az arcomra.
- Nagyon szép volt. Most Harry bemutatta, hogy milyen érzelmes egy pöcs - jött hozzánk Travis tapsolva.
- Neki legalább vannak érzései nem úgy, mint neked - álltam ki Hazza mellett.
Harry megfogta a kezem és kimentünk a kocsmából.
- Utálom Travis-t - mondtam.
- Ne aggódj, én is.
Elkezdtünk sétálni, mikor megláttam egy cukrászdát.
- Menjünk együnk tortát - és el mosolyodtam.
- Rendben, úgyse tudnék neked nemet mondani.
Oda sétáltunk. Bementünk az üzletbe, majd a pulthoz sétáltunk.
- Mit parancsolnak? - kérdezte egy fiatal lány.
- Azt a tortát szeretnénk - mutattam egy piros, szívecske alakú tortára.
- Azonnal hozom.
- Pont szívecske alakú? - suttogta Harry a fülembe, aki mögöttem áll.
- Igen - és közben a bal kezével babráltam.
- Tessék, itt van - adta át a lány.
Harry kifizette, majd leültünk az egyik asztalhoz. Felvágtam a tortát és mind a kettőnk tányérjára raktam egy-egy szeletet. Elkezdtünk enni. Harry egy falatot a számba rakott és óvatosan, lassan húzta ki a villát.
- Olyan szexuálisan tudsz enni.
Én csak egy mosolyt ejtettem és ettem tovább.
- Valami van az arcodon, mindjárt leszedem - odahajolt hozzám és egy torta darabot az arcomra nyomott.
Én egyből letöröltem.
- Tehát így játszunk? - és én is az arcába nyomtam egy darabot.
Már tiszta tortás volt a fejünk, majd lemostuk és indultunk haza.

- Nem fura, hogy le van kapcsolva minden villany? - kérdezzem a ház előtt.
- Kehet, hogy elmentek valahova.
- Igazad van.
Bementünk a házba. Fel-le nyomogatom a villanykapcsolót, de semmi.
- Harry, nincs áram.
- Biztos lement a biztosíték. Lemegyek a pincébe és visszakapcsolom - és elindult.
Én meg itt maradtam a sötétben, csak az ablaknál volt néni fény. Ekkor valami zörgést hallottam az emeltről. Kitapogattam, hogy hol a lépcső és szép lassan felmentem. Harry se jött még vissza, sötét van...félek. Inkább bemegyek a szobámba a fegyveremért, ha az nálam van biztonságban érzem magam. Lassan lépkedtem el a szobáig, kinyitottam az ajtót és beléptem. Az ablakon beszűrődött fény Liam ágyát világította meg...ahol egy kapucnis srác ült. Egyből rám kapta a tekintetét.
- Ashley? - hallottam Louis hangját.
Hátra néztem és mire visszafordultam a srác eltűnt... Nyitva volt az ablak, biztos ott ment ki. Sejtésem sincs, hogy kilehetett. Visszajött az áram is... Ekkor láttam, hogy Liam ágyán van egy cetli. Gyors odamentem és elolvastam: "Amit megtehetsz ma, ne halazd holnapra, hisz nem tudod, mit hoz a másnap." Ez az idézet állt a cetlin.
* 3 órával ezelőtt *
Louis szemszöge:
- Elmentünk! - kiabálta Harry.
- És hova? - kérdeztem, de nem kaptam rá választ.
Örülök, hogy végre összejöttek...itt volt már az ideje.
- Mizu haver? - pattant le mellém Liam.
- Semmi. Ashley és Harry elmentek... Csinálni kéne valamit - válaszoltam.
- Mi lenne, ha áthívnánk a csajokat?
- Jó ötlet - mentem bele.
Elővettem a telefonomat és egyből tárcsáztam Eleanor-t.
- Szia, Louis! - szólt bele az édes hangján.
- Szia, Eleanor! Nincs kedved átjönni?
- De, szívesen megyek. 10 perc és ott vagyok.
- Várlak. Szia!
- Szia. Puszi - nyomtam ki.
Amíg én El-lel beszéltem, addig Liam is felhívta Danielle-t.
- Azt mondta, hogy 10 perc és itt van.
- Danielle meg azt, hogy 15-20 perc.
Néztük a TV-t, amíg vártuk a lányokat. Kb 10 perc múlva csengettek is. Felálltam és mentem kinyitni az ajtót.
- Szia, Louis! Ezt neked hoztam - vette elő a háta mögül a répa plüsst és átnyújtotta nekem. Elvettem... Tátott szájjal bámultam, de nem a plüsst, hanem Eleanor-t, hogy milyen gyönyörű.

- Nem tetszik? - szomorodott el.
- De tetszik. Sőt nagyon is - odamentem hozzá és szorosan megöleltem. 

- De te is tetszel - a kezemet összekulcsoltam az övével és megcsókoltam a puha ajkait. - Most már menjünk be - és bementünk kézen fogva.
Leültünk a kanapéra, Liam mellé. Nem sokkal később ismét csengetnek és Liam ment kinyitni az ajtót.
- Ki jön még? - nézett rám El a gyönyörű szemeivel.
- Liam leendő csaja, Danielle - mosolyodtam el.
- Sziasztok! - jött be a nappaliba Danielle.

Elenor-hoz külön odament és kezet nyújtott neki:
- Szia, Danielle vagyok.
- Szia, én meg Elenor - ráztak kezet.
És Danie és Liam is leültek.
- Harry hol van? Csak mert késik a szállítmány - jön be a szobába Zayn, mögötte Kelly. - Upsz... - szólalt meg, mikor észrevette a lányokat. - Ööö..vagyis késni fog az óvszer szállítmány. Nehogy azt higgyétek, hogy csak én nekem kell. Mindenki használja....vagyis...izééé...
- Jaj, Drágám. Inkább fogd be - mondta Kelly.
Hülye Zayn, majdnem lebuktatott minket. Majd Zayn-ék is helyet foglaltak mellettünk.
- Na skacok, mit csináljunk? - tette fel a kérdést Liam.
- Én tudom - emeltem fel a kezem.
Mindenki rám nézett, jah nekem mondani kellett volna valamit, de Elenor megelőzött:
- Szívassuk meg Harry-t!
- Én is erre gondoltam, majdnem. Csak Harry Ashley-vel ment el és akkor őket szívassuk meg.
- Ashley-vel? Jah én azt nem tudtam - mondta írtó cuki tekintettel.
- Hallgatlak Louis. Mire gondoltál? - Liam.
- Csak eddig jutottam el...
Mindannyian elkezdtünk agyalni... Pár perc múlva megszólalt Zayn.
- Mi lenne, ha elbújnánk a kanapé mögé és lejátszanánk ilyen félelmetes hangokat telefonról?
- Ez most komoly? Ezzel engemet is égetsz nem csak magadat.. Mr. Hajzselé - Kelly.
- Szeretlek, Habcsókom - Zayn.
Hogy ezek mindig ezt csinálják... Még 1 percet se tudnak kibírni egymás nélkül. És inkább tovább gondolkoztam.
- Mi lenne, ha a sötétben megijesztenénk őket - vetettem fel.
- Ez jó ötlet, kapcsoljuk le az egész házba az áramot - Liam.
- És a pincébe bújjunk el - én.
- Ez jó, ez tetszik - Liam.
- Szerintetek ettől meg fognak ijedni? - tette fel a kérdést nekünk Danielle.
- Igen - válaszoltunk szinte egyszerre Liam-mal.
- Hát, ha ti így gondoljátok... De szerintem az elég hatásos lenne, ha mindketten lejönnének és az egyiküket úgy mondva "elkapjuk" és akkor a második megijedne vagy ha csak az egyikük jönne le akkor aki fennmarad az be parázna - mondta az ötletét Danielle.
Én hallgattam és jó nagy vigyorra húztam a szám és elkezdtem nevetni és mellettem Eleanor is.

- Te min nevetsz? - kérdeztem Eleanor-tól.
- Pár nappal ezelőtt az exem beosont este hozzám én meg majdnem leszúrtam egy késsel, ő meg hátra lépett és legurult a lépcsőn. És mentségemre azt hittem betörő - emelte fel védekezően a kezét Elenor.
- Te késsel alszol? - kérdezte Liam, mivel én nem tudtam megszólalni, mert Elenor-t néztem.

- Muszáj, mivel egyedül élek és már nem egyszer betörtek hozzám...

- Ezt nem engedhetem meg többször - fogtam meg a kezét. - Amint tudsz, költözz ide. A többiek nem bánnák.

- Úgyis van egy plusz szobánk - szólalt meg Zayn.

- Khm...nincs...khm...az enyém...khm...lesz - Liam.

- Jól vagy Liam? - kérdezte Danielle.

- Igen, persze...hm - fogta meg Liam a torkát. - Csak kapart a torkom.

- Eleanor mit mondasz? - kérdeztem tőle.

- Hát igazán nem akarok zavarni, egyedül is jól megvagyok - Eleanor.

- Ne csináld már...előbb vagy utóbb úgyis ide fogsz költözni - mondtam neki a szemébe nézve, ő meg elpirult és lesütötte a szemét.

- Egy feltétellel, ha jössz segíteni pakolni - mondta a feltételt Eleanor.

- Alapból is mentem volna - és megöleltem.

- Szerintem menjünk le a pincébe, mert szerintem bármikor megjöhetnek - mondta Kelly.

Elindultunk mindannyian le a pincébe. Leterítettünk egy pokrócot és leültünk. Vártunk. Liam közbe lekapcsolta az áramot a házban.

- Louis, azaz ajtó hova vezet? - kérdezte halkan Eleanor.

- Majd egyszer leviszlek és megmutatom.

És tovább vártunk, amikor hallottuk, hogy nyílik a pince ajtó.

- Pszt! - mondtam és odamentem a kapcsolóhoz.

Láttam, hogy valaki jön, le a lépcsőn a telefonjával világít. És jön felém én, én a háta mögé léptem és be fogtam a száját. Éreztem, hogy dús göndör haja van.

- Nyugi Harry, csak én vagyok - mondtam neki.

És vártuk, hogy Ashley jöjjön Harry után, de nem jött. Majd felmentem.

- Ashley! - kiabáltam.

Közben Liam felkapcsolta a biztosítékot. Felmentem az emeletre és Ashley jött ki a szobájából.

- Mit csináltál itt? Miért nem jöttél le a pincébe?

- Csak feljöttem, mert Harry úgyis felkapcsolta volna a biztosítékot - mondta Ashley.

Valahogy nem hittem neki, de biztos jó oka volt, hogy nem mondta el.

* hétfő * ^{augusztus 25.}

Liam szemszöge:

Éppen kajálok, mikor csöngetnek. Felálltam és odamentem kinyitni. Meglepődtem, hogy ő áll itt.

- Minek jöttél? - kérdeztem határozottan.

- Hagyd békén a nővéremet!

- Nem tudom, miről beszélsz.

- Ne hazudj! Tudom, hogy tegnap veled volt - vágta a fejemhez Travis.

- És ha igen?! Nincs rá írva, hogy nem szabad hozzá nyúlni.

- De ő a nővérem és TE nem nyúlhatsz hozzá - kapta fel egy kicsit a vizet Travis.

- Végeztünk?

- Nem - mondta Travis és lendítette a jobb kezét és bemosott nekem.

- Ezzel nem érsz semmit, Danielle ígyis-úgyis az enyém lesz - mondtam csúnyán nézve.

- Ha még egyszer meglátlak az én nővérem közelében, félj kilépni az utcára - fenyegetett Travis.

- Oké - és rábasztam az ajtót.

10. rész: Ezt nem csinálhatod velem...

* csütörtök *
^{A konyhában}

Ashley szemszöge:

Itt ülök, és csak turkálok a kajában, mert egy falat se megy le a torkomon. Hallottam, hogy csengetnek, felálltam és kinyitottam az ajtót.
- Szia Ashley! - köszönt rám Niall azzal a tipikus mosolyával. Már csak ő hiányzott.
- Szia Niall! Gyere be.
Visszamentem "enni". Niall meg követett engem és leült mellém a székre.
- Valami gond van? Csak szólj és elintézem - én nem tudtam mire vélni ezt a kijelentését.
- Nincs semmi baj. Azon kívül, hogy én egy idióta vagyok...
- Miért lennél az?
- Hosszú történtet...
- Van időm. Nekem elmondhatod - tette a kezét a combomra.
- Nem rád tartozik - hagytam a kezét a combomon, mert ahhoz se volt erőm, hogy elvegyem onnan.
- Mi az, hogy nem mondod el?! Mondd el! - és szorított egyet a combomon.
- Niall mondtam, hogy ez nem rád tartozik - és rá emeltem a tekintetem.
Mélyen a szemébe néztem és olyan tüzet láttam benne, amitől nagyon megijedtem.

 Egy hirtelen mozdulattal Niall közelebb húzott magához.
- Ne húzd ki a gyufát. Harry csinált valamit?

Én csak ráztam a fejem, egy hang se jött ki a torkomon. Ilyennek még nem láttam őt, ez az énje megrémiszt.
- Szóval nem mondod el - és elkezdett felém közelíteni a bal kezével beletúrt a hajamba és elkezdte csókolgatni a nyakam.
- Szeretlek - suttogta két csók között.
Kinyitottam a szemem és megláttam Harry-t ökölbe szorított kézzel a konyhaajtóban.

Amint észrevette, hogy nézem egyből eltűnt onnan. Eltoltam magamtól Niall-t és lekevertem neki egyet. Egyből Harry után indultam.
- Harry, várj meg. Had magyarázzam meg - mondtam neki és megfogtam a vállát.

Ő lerázta magáról az érintésemet és felém fordult.
- Ezen nincs mit megmagyarázni! Láttam, amit láttam. Légy boldog vele - sarkon fordult és felment a lépcsőn.
- Áucs.... Ez egy kicsit fájt. Ezért ki kell engesztelned - jött ki Niall a konyhából és közeledett felém.
- Kifele! - mutattam a bejárati ajtó felé.
- Ne húzd fel magad! Holnap újra jövök hozzád - és egy puszit dobott nekem majd elment.

Liam szemszöge:

18:30-kor bepattantam a fekete Ferrarimba és elindultam a Case étterembe. Inkább ott leszek hamarabb, nehogy már az legyen a baj, hogy kések. Engem az se érdekel, hogy ő Travis nővére. Ez kihívás számomra. 18:50-re meg is érkeztem az étterembe és helyet foglaltam. A fejemben többször is megpróbáltam a randit, remélem, nem fogom elbaszni. Megpillantom őt a gyönyörű ruhájában.

 Hihetetlenül jól nézett ki, emlékeztett arra az estére. Elindult felém, én felálltam. Ide ért elém.
- Danielle - és kezet csókoltam neki.
- Szia Liam! - kihúztam neki a széket ő meg leült.
Közben én is helyet foglaltam.
- Micsoda úri ember vagy - jegyezte meg.
Ha tudná, hogy én miket gondoltam róla...nem ezt gondolná.
- Csak miattad - láttam tetszett neki ez a megszólalás, mert elkezdett mosolyogni.
Mind ketten elővettük az étlapot és választottunk.
- Választottál Danielle? - kérdeztem tőle és a nevét szép lassan ejtettem ki.
- Igen.
- Pincér! - csettintettem egyet a kis ducinak.
Ide cammogott, szegénykét majdnem kiröhögtem. Láttam Danielle is alig bírta ki.

 Nah ez az én csajom, vagyis leendő.
- Mit hozhatok? - szólalt meg irtó mély hangon. Kicsit meghőköltem, amikor megszólalt.
- Rántott húst, sült krumplival és salátával.
- Én is ugyanezt csak nem kell saláta - én.
- Rendben hamarosan hozom - mondta és elment.
- Jézusom, milyen gáz hangja van - szólalt meg Danielle nevetve.
- Ez nem gáz. Ez természeti katasztrófa - nevettem én is.

Tovább nevetgéltünk és ducika kihozta a kaját, majd elkezdtünk enni és beszélgettünk tovább.
- Amúgy elárulhattad volna, hogy Travis a tesód - mondtam.
- Féltem, ha elmondom hagyol a francba...
- Te kis butus, engem nem érdekel Travis, csak TE - mondtam neki és rámosolyogtam.
- Nah bazd meg.
- Mi az? - ijedtem meg.
- Emlegetett szamár megjelent.
- Bújjunk el, ne hogy meglásson – mondtam és bebújtam az asztal alá. Danielle is követett, de beverte a fejét.
- Úristen, nagyon fáj? - fogtam meg a fejét. - De puha a hajad..
- Persze jól vagyok - fogta meg a kezem. - Menjünk innen.
Óvatosan kibújtunk az asztal alól és asztalról-asztalra mentünk. A bejárat előtt voltunk, mikor:
- Maguk hova? A számla? - szólalt meg a duci.

- Az a sapkás, tetkós koma, aki egy szőke csajjal van, majd az kifizeti. Mondja neki, hogy Danielle üzeni - mondta neki, karon fogott és elmentünk.
Oda sétáltunk a kocsimhoz, amit ő meghúzott.
- És akkor most merre? - kérdezte Danielle.
- Hát nem tudom... Hozzám? - vetettem fel.
- Nem lesz gond?
- Elintézem, hogy ne legyen. De cserébe kérek valamit - és rámosolyogtam sejtelmesen.
És közeledtem felé, beletúrtam a puha hajába, mélyen a szemébe néztem és megcsókoltam. Valami eszméletlenül jól csókolt. Miután elváltak ajkaink ő beszállt a kocsimba, majd én is. Beindítottam, a motor felbőgött. A lehető legóvatosabban vezettem a kocsimmal, nem, úgy ahogy szoktam általában. Kb 20 perc alatt megérkeztünk.
- Bizti nem lesz baj? - aggodalmaskodott Danielle.
- De hogy, ha csak nem teszel keresztbe nekünk.
- Nem fogok, bízhatsz bennem - és a kezét rárakta az enyémre.

- Gyere menjünk be. Mutassalak be nekik - mondtam és kiszálltunk a Ferrariból.
Besétáltunk a házba, Harry a kanapén ült nekünk háttal.
- Srácok gyertek le! - kiáltottam el magam.
- Ne ordíts már, bazd meg! Itt vagyok tőled nem messze - harapta le a fejem Harold.

Mindenki lejött.
- Nah ki vele Liam, mit akarsz? - sürgetett Kelly, ki tudja mit zavarhattam meg...
- Bemutatok nektek egy személyt. Ő itt Danielle - lépett elém.
- Sziasztok!
- Te most komolyan ide hoztad az egyik ellenségünk nővérét?! - akadt ki Hazza.
- Előbb ismerd, meg aztán mondj véleményt - oltotta be Ashley.
Ezek ennyire összekaptak volna? Mi történt? Remélem Danielle nem ijedt meg Harold reakciójától.

* szombat * ^{augusztus 23.} 

Harry szemszöge:

Jövök haza a konditeremből, ahol levezettem a feszültségem.

 Kiszálltam a kocsimból bementem a házba és egyből nevetés ütötte meg a fülemet. Ezt 1000 közül is felismerem, Ashley volt, talán most hallottam az óta először nevetni. Beljebb mentem. És megbizonyosodtam, hogy tényleg Ashley volt... Niall-lel. Egy idióta mese filmet néztek, ketten. Óvatosan fellopóztam a szobámba. Kidőltem Ashley ágyára, éreztem az illatát. Én ezt már nem bírom. Nem tudom elviselni, hogy Niall-t választotta helyettem. Most kapcsolok, hogy amikor azt mondta, hogy szeretlek, azt csak barátilag gondolta... Annyit tepertem utána, nekem csak Ő kellett. Megkaphattam volna annyi csajt... De elvette az eszem, beleszerettem. Ez volt életem egyik legnagyobb hibája... Én nem tudok vele egy fedél alatt élni úgy, hogy Ő nem az enyém. Nincs más kiút, el kell innen mennem. Felálltam Ashley ágyáról, elővettem a bőröndömet. Ami a kezem ügyébe került beledobáltam. Kimentem a szobából a bőröndömet magam után húzva. Lementem a lépcsőn. Még utoljára ránéztem Ashley-re...majd ő is rám pillantott.

- Harry, te hova készülsz? - állt fel a helyéről.
Én nem válaszoltam csak mentem tovább. Kiléptem a házból és a kocsimhoz mentem, ami a ház előtt parkolt. Hátra néztem és Ashley jött utánam, pizsamában.
- Hova mész?
- Amint látod, el. - mondtam neki nyersen.
- Nem mehetsz el! Szükségünk van rád! - tette a kezét a bőröndre.
- Meg lesztek nélkülem is.
- Nem menj el! - ugrott a nyakamba sírva. - De engem nem hagyhatsz itt, szükségem van rád.
- Hidd el, Niall-lel jól el leszel. Nem kellek én neked - fontam le a karjait magamról.
- De Harry ezt nem csinálhatod velem - csuklott meg a hangja.
- Csak hagyj el menni - mondtam már a könnyeimmel küszködve.

- Értsd már meg, hogy nélküled nem tudok élni. Nekem csak TE kellesz, nem pedig Niall. Mivel őt már rég elfelejtettem - mondta még mindig sírva.
- Ezt csak azért mondod, hogy maradjak! - vágtam a fejéhez.
- Harry én kurvára idióta vagyok! Fogalmam sincs, mi ütött belém. Pedig már hónapok óta ezt vártam, hogy meg tedd. És én elrontottam mindent... A hely és az időzítés is tökéletes volt. Ha vissza lehetne forgatni az időt, akkor én még tökéletesebbé tudnám tenni... Igent mondanék.
Csak hallgattam és bámultam Ashley-t ahogy a száján ejti ki a szavakat. De nem igazán értettem, hogy ha ezt gondolja, akkor miért mondott akkor nemet?
- Miért? - csak ennyit bírtam kinyögni.
- Mert szeretlek Hazza, mindennél jobban.
Ilyenkor már tudtam, hogy mit kell tennem. Közelebb léptem hozzá és megcsókoltam. Hosszú, szenvedélyes csók volt. Már hiányzott ez nekem. Elváltak ajkaink és a homlokomat az övének támasztottam. És csak néztünk egymás szemébe. Kezünket összekulcsoltam, a másik kezemmel húztam a bőröndömet és a ház felé indultunk. Az ajtó előtt Ashley meghátrált.
- Most mit csinálsz?
- A barátnőm vagy, nem? - és biztatóan rámosolyogtam.

Magam után húztam be a házba. A bőröndömet leraktam a sarokba. És beljebb mentünk. Látom, hogy Niall még mindig a kanapén ül. Amint észrevett minket, magamhoz húztam Ashley-t és megcsókoltam. Ezzel akartam tudatni, hogy én nyertem. Niall idejött hozzánk.
- Gratulálok! Legyetek boldogok, amíg lehet - veregetett vállba és elment
Nem értettem, hogy mire akart ezzel célozni. De nem érdekelt, csak Ashley.
- Menjünk, csináljunk vacsit ezeknek - biccentettem a konyha felé.
- Oké.
Bementünk a konyhába és eldöntöttük, hogy milánóit és pudingot készítünk. El is készült 1 óra alatt. Felmentem az emeletre és minden hova bekopogtam és elordítottam magam:
- Vacsora!
- Kuss, legyen, én nem vacsorázni készültem - dugta ki a fejét Zayn, de csak a fejét.
- Zayn te már rosszabb vagy, mint Harry - mondta fejcsóválva Louis és odajött hozzám. - És mi a kaja?
- Majd, ha lemész, meglátod.
- Csak nehogy olyan legyen, mint a múltkor - szólalt meg Liam.
- Most volt segítségem - mondtam és lementünk az étkezőbe.

Én, Louis és Liam helyet foglaltunk. Ashley már az asztalnál ült. Liam nyúlt volna a kajáért, de Ash rácsapott a kezére.
- Megvárjuk Kelly-éket!
- Ők nem hiszem, hogy jönnének - mondta Liam kuncogva.
- Nyugi Liam, itt vagyunk - mondta Kelly és leültek Zayn-nel.
- A pezsgő minek? - Louis.
- Ünneplünk - mondtam boldogan.
- Még is mit? - Liam.
- Azt, hogy én és Ashley összejöttünk.