Hír!

Befejeztem a blogot... de még vissza fogok térni OneShot-okkal :D

Örülnék, ha a másik blogom is elnyerné a teszéseteket :) az se mindennapi történet lesz :D
http://utalomasajateletemet.blogspot.hu

Új blog

Most nem egy új résszel jövök. Ezt a blogot hamarosan befejezem, már csak 2 rész + epilógus van hátra.
És egy új blogot kezdek, ami One Direction-ös meg The Wanted-os
itt a Trailer

Epilógus

Harry szemszöge:

2018. szeptember 18-a van, ma történt 5 éve, hogy elvesztettem a családom egy részét. Még most is fájdalommal emlékszem vissza arra a napra. Sokszor úgy érzem, hogy nekem is, velük kellett volna meghalnom. Igazságtalanságnak érzem azt, hogy csak én éltem túl. Azóta is egy idegroncs vagyok, még az se segít, hogy pszichológushoz járok. És ekkor kopogtatnak.

- Gyere – mondtam.

Gemma lépett be az ajtón 2 csésze teával. Leült mellém az ágyra és a kezembe nyomta a teát.

- Hogy vagy öcsi? – kérdezte testvéri szeretettel.

- Tudod ma történt 5 éve a tragédia – mondtam keserűen, még bele gondolni is fájt.

Ránéztem Gemmára és láttam az együtt érzést a szemében. Felálltam az ágyról, odamentem a polchoz és levettem egy mappát. Letettem az ágyra és kinyitottam. Az első oldalon egy kép volt, amin csókolózunk Ashley-vel.

- Soha nem felejtelek el – simítottam végig a képen.

- Akarsz róla beszélni? – kérdezte Gemma.

Én csak ráztam a fejem, hogy nem.

- Harry egyszer mindent el kell mondanod, hogy mi történt akkor, senki se tud így rajtad segíteni.

Csak elfordítottam a fejem és meredtem a semmibe.

*Visszaemlékezés*

Egy vasárnap délelőtt volt. Épp a zuhany alatt álltam és meg akartam mosni a dús göndör fürtjeimet. Érzem, hogy a samponnak elég furcsa szaga van. Beleszagoltam a majonéz és a barackillat keveredett. Kiszálltam a zuhany alól, magamra tekertem a törölközőt és kirontottam a fürdőből. Ashley meglepetten nézett rám.

- Mi az Harry? – kérdezte ártatlanul, ilyenkor tudtam, hogy ő volt az.

- Nem tudod mi történt a samponnal?

Rázta a fejét, hogy nem.

- Amúgy a fürdőből legutoljára Liam jött ki és elég csíntevős feje volt – próbálta Liam-ra kenni az egészet.

Azok voltak a szép napok, még a tragédia előtt. A szerelmem a karjaimban halt meg. Borzalmas érzés volt. Én nem bírtam mozdulni se, Zayn ment megölni Niall-t. Igen Niall, ő ölte meg Ashley-t, az a képmutató állat. De Zayn nem jött vissza. A folyosón feküdt golyóval a fejében, nem tudom ki ölte meg. Visszamentem abba a szobába, ahol a többieket hagytam, furcsa módon az ajtó nyitva volt. Ilyenkor tudtam, hogy ne számítsak semmi jóra. Beléptem és a barátaim egy kupacba voltak húzva és mindenki szemében ott volt a rémület. Nem bírtam sokáig, elrohantam. Rohanás közben beleütköztem egy rendőrbe…

Visszafordultam és lapoztam egyet a mappában. A fiúkkal lévő közös képeink voltak. Majd lapoztam még egyet. A legjobb barátom Louis és a bájos barátnője Eleanor. Nem érdemelték ezt a halált, ott volt előttük az egész élet. Ugyanez igaz a többiekre is.

- Gemma? Magamra hagynál?

- Persze.

Mielőtt elment volna, még megöleltem, hisz most teszem ezt utoljára.

- Szeretlek –mondtam.

- Én is.

Majd elhagyta a szobát. Teljesen egyedül voltam, eljött az idő. Odamentem a szekrényemhez és kivettem a gyógyszeres dobozt és a Jack Daniels-t. Visszaültem az ágyra. Kezembe öntöttem egy marék gyógyszert és csak néztem. 

Biztos ez a helyes döntés? Igen! Mivel nélkülük egy senki vagyok. Bekaptam a marék gyógyszert és a Jack Daniels-szel lenyeltem. Befeküdtem az ágyba és vártam a halálra, hogy végre a többiekkel legyek. Elkezdtek zsibbadni a végtagjaim, már nincs sok hátra. Kis idő múlva a légzésem is egyre nehezebbé vált. Majd egy iszonyú szúrást éreztem a szívemnél és elsötétült minden…

15. rész: Egyszer mindennek vége...

* 2 hét múlva *

Harry szemszöge:

- Mindenki kész van? Mert a limuzin már itt van... - kiabáltam el magam.
- Persze jövünk - mondta Kelly és Zayn.
- A többiek hol tökölnek már? - kérdeztem.
- Mi is itt vagyunk - mondta Louis Eleanor-ral karöltve, mögöttük a Payzer páros jött.
Istenem, olyan jó látni, hogy mindenki boldog. Már csak az én szerelmem hiányzik.
- Harry! Ashley üzeni, hogy menj fel - szólt nekem Liam.
- Rendben. Mi is mindjárt megyünk. Ti addig szálljatok be - utasítottam őket.
Felmentem az emeletre, majd be a szobámba.
- Ashley! - nyitottam be az ajtón.
- Jó, hogy jössz Harry. Segíts már felhúzni. a ruhámat - én odamentem és megtettem, amire kért.
- Most már mehetünk? - kérdeztem.
- Persze - mondta és belém karolt.
Lementünk a lépcsőn és beszálltunk a limoba. Kopogtam a sofőrnek, hogy indulhatunk. Meg fogtam a pezsgőt és kibontottam. Mindenkinek töltöttem.
- Igyunk arra, hogy most már minden jobb lesz. A régi életünket visszakapjuk - emeltem fel a poharam.
- Niall-ék nélkül koccintunk... te ki rossz kis fiú! - mondta Louis és koccintottunk.
Megérkeztünk Niall-ékhez. A sofőr dudált egyet és kb 5 perc múlva meg is jöttek.
- Sziasztok! - dugta be a fejét a kocsiba Niall maga mögött húzva Serena-t.
Majd bepréselődtek közénk és indultunk is Londonba. Amióta megerőszakolta Ashley-t, Niall-lel megbeszéltük a dolgokat és úgy mondva kibékültünk. De azért nem hagyom őket kettesben, egy pillanatra sem. Kb. 2,5 óra kocsikázás után megérkeztünk. Nagyon ideges voltam, féltem, hogy valami rosszul sül el. Láttam Ashley-n is, hogy ugyanúgy érez. Szép lassan meg állt a limo. Hallottam a sikítozó lányokat, viszont hirtelen abba hagyták, néma csönd volt kint.
- Eleanor, Louis? Felkészültetek? - kérdeztem.
- Mindenki emlékszik, mit mondtam mit kell mondani? - Liam.
- Igen, Nyaralni voltunk... - mondta Zayn.

Eleanor óvatosan kinyitotta az ajtót, majd kilépett utána pedig Louis:

Újra hallottam a visítozó lányokat és a vakuk villogását láttam. 

Zayn és Kelly is kiszállt:

Majd Liam és Danielle is:

Niall és Serena is: 

Majd mi léptünk ki, Ashley elől én mögötte:

Hiányzott a vakuk villogása, a lányok sikoltozása. Hiányzott egyszerűen a régi életem... A riporterek egyből letámadtak minket.
- Köszöntöm az online TV nézőket, élőben jelentkezem Alan bulijáról. Exclusive hírrel szolgálok. A legutolsó kocsiból a One Direction szállt ki. Igen jól hallották, a One Direction - majd a nő közeledett felém és a képembe nyomta a mikrofont. - Hogy-hogy éltek?
Megfogadtam Liam tanácsát:
- Hosszabb vakáción voltunk és nem akartuk, hogy az emberek tudják - válaszoltam.
- És Harry ki ez a lány melletted? - tolta megint az arcomba a mikrofont.
- Ő itt a barátnőm, Ashley Jones - és adtam egy puszit Ash arcára.
- Azaz Ashley? Louis uncsitesója és egyben Niall exe?
- Igen az volnék - válaszolta Ash.
- Jó sok minden történhetett az elmúlt 1,5 évben! - riporter.
- Az biztos - válaszoltam tömören.
- Harry, mesélnél a több millió online tv nézőnek, hogy mire volt jó az, hogy megrendeztétek a halálotokat? - tette fel azt a kérdést, amire nem akarok válaszolni.
- Elnézést, de most mennünk kell. Fel kell még köszöntenünk Alan-t - és összekulcsoltam Ashley-vel a kezünket és elindultunk, közben biccentettem a többieknek, hogy befele.
Végig sétáltunk a vörös szőnyegen és villogtak a vakuk. Majd odaértünk, ahol a közös képek és külön-külön is készültek. Majd beléptünk az ajtón, végig mentünk a folyosón és beléptünk egy nagy terembe.
- Nem csalódtam Alan-be - mondta Louis.
- Hát én se, de azért szerintem az Alan Carr-os jégszobor túlzás... - jegyeztem meg.
- Hát az még hagyján, de a lufi az egyszerűen borzalmas - mondta Niall.
- Mi bajod a lufival? - kérdezte Louis és kiszúrt egyet.
- Ki merte kilyukasztani az önarcképes lufimat?! - pattogott ide felháborodottan, egy kicsit vicces volt.
És hirtelen felénk fordult, én félénken integettem neki.
- Fiúk! - vetette felénk magát. - El se hiszem, hogy nem haltatok meg! - megdörzsölte a szemét. - Niall te, hogy megnőttél - ment oda hozzá és összeborzolta a haját.
- Pedig nem nőttem semmit...- Niall.
- Akkor én mentem össze... Látom becsajoztál, megértem miért - mondta Alan és utalt a kezeivel a mell nagyságára.
- Alan! - szólt rá Niall.
Alan tovább állt és mindenkit megölelt, majd én következtem.
- Szia, te csődör! - rám kacsintott és megölelt.
- Szia, Alan! Boldog szülinapot! - mondtam.
- Köszi. Nem számítottam rá, hogy jöttek, de szerintem senki se. De nem haltok éhen se szomjan. Majd később dumcsizunk fiúk - mondta Alan és tovább állt.
- Nah akkor bulizzunk - csapta össze a kezét Zayn.
Mindenki a bárpult felé vette az irányt.
- Ashley, te mit iszol? - kérdeztem tőle.
- Egy feles - és rám mosolygott.
- Két felest - mondtam a pultosnak.
A pultos odarakta elénk a poharakat, én megfogtam mindkettőt és az egyiket Ashley-nek nyújtottam ő elvette.
- Ránk - emeltem fel a poharam.
- Ránk - mondta Ash és koccintottunk, majd meghúztuk.
És én leraktam a poharamat, kivettem a szerelmem kezéből is és mutattam pultosnak, hogy még egy kört. Közben odahajoltam Ashley-hez és egy csókot loptam tőle.

- Csak ennyi, Styles? - és kacéran rám mosolygott Ash.
- Nem - fogtam meg a székét és közelebb húztam magamhoz, a kezünk összekulcsolódott és egy hosszú csókot leheltem ajkaira. A csókunkat a pincér zavarta meg..
- Khm - krákogott. - Itt a pia - tolta elénk.
Mind a ketten lehúztuk a felest.
- Jó hogy itt talállak titeket - liheget Niall.
- Mondd, mit akarsz? - kérdeztem.
- Keressük meg a többieket, mert fontos bejelenteni valóm van - mondta Niall.
Én bólintottam, kézen fogtam Ashley-t és a többiek keresésére indultunk. Miután mindenki megvolt, Niall egy csöndes szobába vezetett minket. Bementünk és sötét volt, hirtelen becsapódott az ajtó és kattant a zár. Ashley megszorította a kezem és hallottam Louis hangját:
- Bezártak!
Mindenki felé fordult és feloltódott a villany. 360fokos fordulatot vettem.
- Milo!? - csak ennyit tudtam kinyögni.
- * taps* Bravo *taps* Barvo - mondta Milo.

- Mit akarsz? - kérdezte Niall.
- Minek már másfél éve meg kellett volna történnie - mondta Milo és az emberei fegyvert szegeztek ránk.
- Had kezdjem én, Milo - kérte Lili.
Sokat változott mióta láttam...
- Jól van - egyezett bele Milo és megcsókolta Lili-t.
- Te halsz meg elsőnek, kurva! - mondta Lili vicsorítva és Ashley-re szegezte a fegyvert.
És ekkor olyan dolog történt, amire nem számítottam... Niall Ash elé lépett.
- Először velem kell végezned, ha meg akarod ölni őt - kelt Ash védelmére Niall.
- Rendben bátyus - mondta Lili és kibiztosította a fegyvert és Niall fejéhez szegezte.
- Niall, ne játszd már magad! Inkább állj már el az útból - szólta le Coco.
- Miiiii?? - lepődött meg Ashley.
- Na Baby, ne játszd már a szőkét. Ne tagadd, hogy nem sejtettél semmit - fordult hátra Niall.
- Hogy tehette ezt?? Pedig bíztunk benned!!! Te-te-te áruló - mondta Liam.
- Elég volt a pofázásból! - Milo.
Niall félre állt az útból és ő is fegyvert tartott felénk. Liam-nak igaza van, hogy tehette ezt, pont Niall, velünk?!
- Játszunk! 60 másodperc előny 1...2...3.... - számolt Milo.
És sprinteltünk kifele az ajtón(közben kinyitották), magunk se tudtuk, hogy merre csak el innen. Bebújtunk egy szobába.
- Mindenki csöndbe! Liam az ajtóhoz állsz! Louis te a lányokra vigyázz! Zayn te velem jössz! - adtam ki a parancsokat.
- Hova mentek? - kérdezte Ashley aggódva.
- Muszáj kimennünk - mondtam neki és megcsókoltam.
- De akkor ezt is vidd - nyomta a kezembe a fegyverét.
Nem gondoltam volna, hogy ezt magával hozza... Elraktam. Még egyszer megcsókoltam és elindultunk az ajtó felé Zayn-nel. ( Zayn közben szerzett egy baseball ütőt.)
- Vigyázz magadra, Harry! - Ashley.
- Megpróbálok... Szeretlek! - én.
- Én is! - és becsuktam magam mögött az ajtót.

Ashley szemszöge:

- Nyugi Ashley, vissza fog jönni - nyugtatott engem Danielle.
- Miért?????? - én.
És együtt érzőem elkezdtek nyugtatni a lányok...
Ekkor egy lövést hallottam, azonnal felpattantam az ülőhelyzetemből és az ajtó felé vettem az irányt.
- Nem mész ki! - állt az ajtó elé Liam.
- De ki kell mennem... lehet, hogy Harry-t találták el - mondtam nyugtalanul.
És egy mozdulattal arrébb löktem Liam-ot. Kimentem sz ajtón és elindultam jobbra. Kiértem a folyosó végére, balra néztem majd jobbra....és megpillantottam őket. Hála a jó égnek senkinek nem esett baja. Elkezdtem futni feléjük. Harry mondott valamit, de nem értettem. Lövést hallottam, majd szúrós fájdalmat éreztem a hátamon. Térdre rogytam, Harry pont elkapott... Már nem éreztem semmi fájdalmat.
- Álmos vagyok - mondtam erőtlenül.
- Nem alhatsz el! Szeretlek! - ezt még hallottam de utána elsötétült minden...

14. rész: Már nincs sok hátra

Louis szemszöge:

A buliban táncolok Eleanor-ral, egyszerűen imádom ezt a csajt.

- Mondtam már, hogy ez a ruha valami eszméletlenül áll rajtad? - búgtam a fülébe.

- Igen, az este folyamán számtalanszor - mondta El és a végén kuncogni kezdett.

- Bocsi, de nem tudok betelni a látványoddal - bókoltam neki, ő a nyakamnál összekulcsolta a kezét és megcsókolt.

A fejét a mellkasomba fúrta én meg szorosan magamhoz húztam.

- Louis, baj van - mondta Eleanor.

- Mi a baj?

- Itt van az exem - és a bejárat felé biccentett.

Abba az irányba néztem és elképedtem, hogy egy ilyen lány, mint Eleanor, hogy tudott összeállni egy ilyen fazonnal.

Nathan

- Reméljük nem cinkelni jött - mondtam El-nek.

- Én is, de ez felénk jön - kezdett el pánikolni.

- Mii? - lepődtem meg.

- Eleanor, beszélhetünk? - kérdezte az ex.

- Nem látod, nem érek rá - mondta El.

- De ez fontos - ex.

- Nem hallottad mit mondott? Húzzál innen! - zavartam el.

- Eleanor ki ez a nyálgép? - ex.

- Nathan ő itt a pasim Louis, Louis ő az exem Nathan - mutatott be neki.

- Loui valami baj van? - jött ide Harry.

- Nincs, már Nathi távozni készült - mondtam és ránéztem Nathan-re.

Motyogott valamit, de nem értettem. Az a lényeg, hogy elment. Most már csak Eleanor az enyém. Egész este beszélgettünk és még jobban megismertem. Egyre jobban kedvelem, talán szeretem?

Harry szemszöge:

- Ashley, hozzak valamit inni? - kezdtem.

- Nem, köszi - mondta.

Ketten ültünk a kanapén, az emberek a kertben buliztak.

- Jössz táncolni, velem? - húztam féloldalas mosolyra a szám.

- Te mehetsz nyugodtan, nekem nincs kedvem - Ashley.

- Nélküled nem megyek - mondtam és megcsókoltam.

Nem tudom meddig ülhettünk itt, de egyszer csak megszólalok:

- Séta?

Ő csak bólogatott. Összekulcsoltuk a kezünket és így elindultunk ki a házból. Az ajtónál beleütköztünk Matt-be. Elég feldúlt volt.

- Áhh, örülök, hogy itt talállak Harold - Matt.

- Mondd, mit szeretnél? - kérdeztem komolyan, de határozottan.

- Négyszemközt, ha lehet - Matt.

- Mondd bátran, nekem Ashley előtt nincsenek titkaim - én.

- Oké, amit Niall-lel tettél az nem szép dolog.

- Ez nem maradhat következmény nélkül - mondta Matt és elment.

- Mire akart ezzel célozni? - kérdezte Ashley.

- Nem tudom, de nekem bűzlik valami - mondtam és elindultunk a sétánkra.

* szombat * augusztus 30.

Liam szemszöge:

Reggel felkeltem a vendégszobában Danielle mellett. Eszembe jutott a tegnap este és csak mosolyogtam. Felébresztettem óvatosan Danielle-t, felöltöztünk és lementünk enni. És utána haza vittem őt. A kocsiban megbeszéltük, hogy el kéne mondani Travis- nek, hogy együtt vagyunk. Megérkeztünk és kiszálltunk a kocsiból. Nekem egyből fegyvert nyomtak a képembe.

- Hagyjátok őt békén. Velem van! – mondta Danielle.

Travis emberei ránéztek Danielle-re, majd letették a fegyvert. Kézen fogtam Danielle-t és elindultunk Travis-hez. 

Danielle kinyitotta az ajtót és bementünk. Travis épp a konyhából jött ki.

- Te mit keresel itt?! Megmondtam, ha meglátlak a nővéremmel, akkor meghalsz!- fenyegetőzött ismét Travis.

- Kuss legyen öcsi! Ne parancsolgassál a nővérednek - oltotta be Danielle.

- De...de...

- Nincs semmi de! Ha nem tetszik, hogy Liam a pasim, akkor elhúzhatsz a házamból vissza anyáékhoz.

- Jó - mondta durcásan Travis és visszament a konyhába.

- De kemény valaki - jegyeztem meg.

- Muszáj megnevelni.

* vasárnap * augusztus 31.

Carl szemszöge:

Elterveztem, hogy ma haza megyek és meglátogatom Elenor-t, a lányomat. Így is tettem, de nem volt otthon. Vártam, hogy haza jöjjön, de nem jött. Végig kérdeztem a szomszédokat és megtudtam, hogy pár napja elköltözött. Az illetőnek meg egy Hammer-ja volt, mindenki tudja, hogy a városban csak egy Hammer van, az is Louis-é. Ha megtudom, hogy Louis csinált is valamit a lányommal, megölöm!

Niall szemszöge:

Reggel Matt-el beültünk a kocsiba és visszamentünk Londonba. Hogy közöljük Milo-val, ezek a férgek élnek! Meg kell bosszulnunk, amit Fürtöske velem tett. Nem tudom mikor fog rendbe jönni a csodálatos arcom. Leparkoltunk és kiszálltunk az autóból, odamentünk a bejárathoz.

- Csá Oli! - koccoltunk össze.

- Csá bro! Mi történt veled? Elég szarul nézel ki.

- Tudom. Milo bent van, mert fontos híreket hoztunk.

- Persze, az irodájában van.

Matt-el bementünk az épületbe egyből Milo irodájához. Bekopogtam.

- Szabad? - hallottam a hangját.

Beléptünk és eléggé meglepett volt az arca.

- Veled meg mi történt?

- Harry Styles!

- De ő halott, nem?

- Nem. Blackpoolban van, azt is tudom, hogy hol.

- Hamarabb nem tudtatok volna szólni? Mondtam, hogy ne kezdjetek magánakcióba úgyse sikerült volna.

- Tudom. Mikor megyünk megölni őket? Harry-t én akarom kinyírni.

- Nyugi Niall! Megadom a lehetőséget, hogy te tedd meg. De most egy terv kellene. Most ti szépen visszamentek, Niall te rendbe hozod amit elrontottál, a bizalmasuk lesztek és telefonon értesítelek titeket a többiről.

- Rendben - mondtam és elhagytuk az irodát.

*Hétfő*

szeptember 1.

Louis szemszöge:

Kivételesen ma én mentem beszerzésre, Ashley helyett. Úton vagyunk a találkahelyre. Alig telt bele 10 percbe és megis érkeztünk. És vártuk, hogy megjöjjön a nagyfőnök, vagyis Carl. Utánunk nem sokkal megérkeztek. Kiszálltak a kocsiból és felénk jöttek.

- Szia, Harold! - ölelte meg őt.

- Szia, Carl!

Ugyanezt eljátszotta Liam-mal is, majd felém jött.

- Üdvözöllek, ifjú ujjonc. Carl Calder - nyújtotta felém a kezét.

Calder? Eleanor-nak is ugyanez a vezetékneve. Az nem lehet! Biztosan véletlen egybe esés. Vagy mégse?

- Örvendek, Louis Tominson vagyok - ráztam vele kezet határozottan.

Carl visszament az autóhoz és kivette a bőröndöt. Odament Harry-hez és kicserélték a táskákat. Majd indultunk volna a kocsihoz, ha Carl nem szól utánunk.

- Nem ismerős az Eleanor név?

Amikor kimondta ezt a nevet minden összeállt. Ez a mocsadék Eleanor apja.

- Mi van vele? - fordultam vele szembe.

- Tudhattam volna, hogy te vagy az. Rossz ember lányával kezdtél ki, kisfiú.

- Nem hiszem... a lányát már rég elvesztette.

- Ehez neked semmi közöd!

- De igenis van. Eleanor a barátnőm - mondtam és közben egyre közelebb kerültünk egymáshoz.

- Nem sokáig - vette elő a fegyverét és rám szegezte.

- Tessék, tedd meg, ha azt akarod, hogy a lányod jobban utáljon - tártam széjjel a karom.

- Nyugi Carl, biztos meglehet ezt beszélni - mondta Harry, remélem sikerült meggyőznie.

És ekkor hallottam, hogy kibiztosítja a fegyverét... Nah Louis most véged, csuktam be a szemem. És várom, hogy történjen meg, de semmi. Elkezdtem hunyorogni, és látom, hogy Carl karba tett kézzel vigyorog. Most mi van?

- Louis! Most már biztos vagyok benne, hogy jó pasit választott magának a lányom. Üdvözöllek a családban - ölelt meg.